Szeretettel köszöntöm minden kedves olvasónkat a
Magyar Repülés Történeti Társaság nevében.
Preambulum
Szeretnék megszólítani minden repülést kedvelő embert. A sportrepülés szerelmeseit, a légiközlekedés valamennyi hajózó és műszaki személyzetét, a katonai repülés minden hajózó és műszaki személyzetét, a repülőgép tervezéssel és gyártással foglalkozókat, a repüléselmélettel, történeti és technikai tárgykörökkel foglalkozókat, a légiforgalmi irányítás szakembereit, a repülés földi és légi kiszolgálásával foglalkozó társainkat, a közlekedésbiztonsági szakembereket, meteorológus és egészségügyi segítőtársainkat, az elméleti és gyakorlati oktatókat, a Légügyi Hivatal munkatársait és valamennyi szerelmesét a repülésnek.
Részlet Winkler László:
Magyar Repülők könyvéből.
Társaságunk kiemelkedő tagja Winkler László (1926 – 2001) okleveles
gépészmérnök, muzeológus, repüléstörténet-kutató.
Az emberiség évezredes vágya volt a repülés. Megvalósításán magyar tudósok, pilóták és repülőtervezők számosan tevékenykedtek. A század első évtizede végére, amikor a könnyű motorok és légcsavarok már hazánkba is eljutottak, legalább negyven lelkes ember fogott repülőgép építésbe. Sikeres munkájuk nyomán az első világháború kitöréséig 87 hazai kísérleti repülőgép született. Ez olyan tapasztalatokat nyújtott, hogy a háború alatt már itt létesült a monarchia, három jelentős – köztük a legnagyobb – repülőgépgyára és három kitűnő repülőgépmotorgyártó üzeme, melyek több ezer repülőgépet építettek.
MARE (Magyar Repülőgépgyár Rt.), illetve UFAG (Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesellschaft), Ll – Lloyd Repülőgép- és Motorgyár, Budapest, Aszód., Magyar Általános Gépgyár Budapest (MÁG), Lloyd Repülőgép- és Motorgyár, Magyar Repülőgépgyár Rt. Budapest, Albertfalva (UFAG)
Albertfalva
Bombázó 1917-iparcsarnok
Magyar Általános Gépgyár
(MÁG repülőgépgyártó üzem és repülőgépmotor gyár.)
MAGYAR ÁLTALÁNOS GÉPGYÁR – MÁG
MÁG gyár dolgozói csoportképen. (fotó/ Dr. Hegedűs Dezső archívum).
MÁG
A MÁG gyár látképe
1921 július 26-án a békeszerződés ratifikálásának napjától Magyarországon teljes repülési és repülőgép építési tilalom kezdődött, ami súlyos csapás volt a repülőgép, valamint a motorgyártó és a különböző kiszolgáló iparágak dolgozóira. Az Ellenőrző Bizottság tisztjeinek utasítására törték, zúzták a drága motorokat, fűrészelték a sok gonddal, szakértelemmel enyvezett géprészeket és légcsavarokat. A parancs szerint minden repülőanyagot meg kellett semmisíteni az ország területén.
A vesztes háború után kezdődött meg repülőszakembereink első nagy kivándorlása, akik között volt Kármán Tódor is, (ahogyan a világ ismeri Theodore von Karman) a későbbi világhíres aerodinamika professzor. Nálunk alakul ki a klasszikus sportrepülés mai formája a budapesti Műegyetem lelkes fiataljai körében és könnyű együléses repülőgépükkel három világrekordot értek el. Volt háborús pilóták két légi forgalmi vállalatot is létrehoztak. Az egyik vízi-repülőgépekkel a Dunáról felszállva a Gellért térről, a másik Mátyásföld repülőteréről naponta szállította az utasokat Bécs és Budapest között.
Három világrekord született az első magyar óceánátrepülés során.
1931-ben a legnagyobb világesemény a Magyar Aero Szövetség (MAeSz) támogatásával az első 5570 km-es sikeres magyar óceánrepülés volt. Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor első magyarként, a világon tizenötödikként repülte át az Atlanti-óceánt. A kísérlethez egy Lockheed-Sirius repülőgépet vásároltak, a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A magyar pilóták számos változtatást hajtottak végre a járművön, növelték az üzemanyagtartályok számát, módosítottak a futóművön és a függőleges vezérsíkon.
Endresz György és Magyar Sándor 1931. július 15-én, délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-foundlandi Harbour Grace-ből.
A két óceánrepülő 26 óra és 20 perc alatt 5770 kilométert tett meg, és három világrekordot is felállított a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 13 óra 50 perc alatt, óránkénti 250 kilométeres átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább az öreg kontinensen.
A pilóták bravúros teljesítményéről évtizedekig szó sem eshetett. 1981-ben aztán megtört a jég a Magyar Repülő Szövetség megemlékezett az út 50. évfordulójáról, még emlékkövet is állítottak a leszállás helyszínén.
1933-ban a Földközi-tenger körülrepülése, 1936-ban a Berlini Olimpián végzett céltáv vitorlázó 326 km-es rekordrepülés hirdette a magyar sportrepülést. 1938-ban törvényt fogadtak el a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap létesítésére, amely a jelentős adományokkal a repülőkiképzés és sportrepülő ipar fejlődését hozta.
A második világháború előtt feloldott katonai repülési tilalom lehetővé tette harci repülőerők létesítését és azok bevetését is, ami magával vonta a hazai repülőipar újabb erőteljes és ezzel együtt az ország ipari fejlődését.
Hazánk kedvező földrajzi fekvése Budapestet a nemzetközi légi forgalom fontos állomásává tette a kelet és dél felé irányuló hosszú távú vonalakon. Mátyásföld, majd Budaörs repülőterén az akkori kor legújabb és nagy befogadóképességű repülőgépei szálltak le utolsó európai tankolásra. Ugyanakkor a Magyar Légiforgalmi Rt. (MALRT) újabb két- és hárommotoros 15-17 üléses forgalmi gépei Európa több városába szállították az utasokat. Ferihegyen új nagy közforgalmi repülőteret kezdtek kiépíteni.
A második elvesztett háború után hazánk a szovjet hatalmi zónába került, amely felhasználta és felszerelte légierőnket és légiforgalmunkat is 40 éves uralmának fenntartására Európában. A munkarepülés (mezőgazdasági, mentő, vízügyi stb.) különböző ágazatai alakultak ki, a sportrepülés pedig honvédelmi sportok keretében működött.
Napjainkban a légierő felszerelésének és szakszemélyzetének egy része a NATO védelmi rendszerében működik tovább. A Magyar Légiközlekedési Vállalat (MALÉV) 1954 évi megalakulása óta állandó fejlődésben zárkózott fel a nemzetközi légiforgalom vonalaira és interkontinentális járatait a legkorszerűbb gépekkel üzemeltette Ferihegy kétpályás, két terminálos repülőteréről.